Azt hitétek vége? Még nem teljesen!
Még szeretném leírni milyen hazajönni és újra itthon lenni, egy kis összefoglalást számokkal, ami szerintem mindenkit érdekel és biztosan lesz valami okos végszó is ahogy magamat ismerem.
Pillanatnyilag hajnali három van, már Bp-i idő szerint. Most ébredtem. Persze ennek semmi értelme, mert Miamiban még este 9… Meg van zavarod a szervezetem. Amúgy a repülés teljesen jó volt, de a gépen alvással nekem mindéig is gondjaim akadtak. Nagyon jó volt újra látni a családomat és kicsit jöttem-mentem a városban, végre újra válltós autót vezetve. Ebben a fáradt állapotban ez egész olyan volt, mint egy bazi nagy deja vu. Minden ismerős, de mégis idegen és emlékeket idéz. Furcsa… Ha ilyen 5 hónap után hazajönni, milyen lehet évek után?!
Még szoknom kell egy darabig a légkőrt, az embereket és mindent! Pl délután szembe jött velem egy lány az utcán én pedig rácsodálkoztam, hogy magyarul telefonál… és még sorolhatnám.
Amúgy azt a tippet kaptam, hogy ne aludjak délután, hanem majd estétől reggelig, és így lesz a legkönnyebb visszaállni. Végül este 9-kor dőltem ki, de őgy néz ki nem működik tökélteden a taktika.
No, megpróbálok pihenni még reggelig!
Hamarosan jelentkezem.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
adam 2008.09.12. 17:53:14